„Nem csak egy funkciót lát el az ember, mindig az egész ember, aki mögötte van”

Munka és magánélet, nem mindig könnyű különválasztani. Különösen akkor nem, ha az ember egy családi vállalkozásban főnök. Rolf Hermle 1978 és 2010 között volt a Balluff ügyvezetője. Mindent megélt: sikereket, válságokat, zűrzavaros időket.

Hermle úr, a Balluff fennállásának 100 éves jubileumát ünnepli. Ön júliusban lesz 80 éves. A vállalat történetének nagy részét Ön is átélte. Hogyan kerültek a Hermlék a Balluffhoz?

A Balluff vállalatot a nagyapám, Gebhard Balluff alapította. Az édesanyám volt a legidősebb lánya és 1938-ban ismerte meg az apámat, Eduard Hermlét, aki akkoriban a Balluff egyik beszállítójánál dolgozott. Az apám 1940-ben immár családtagként belépett a céghez, először részt vett a cég közös vezetésében, majd viszonylag hamar átvette azt. A vállalat kiskoromtól fogva a mindennapjaim része volt. Már otthon kezdődött: a ház, amelyben a családom élt, a cég területén állt.

Miután 1966-ban üzemgazdászként végzett Münchenben, Ön is belépett a vállalathoz. Mennyiben különbözött az akkori Balluff attól a vállalattól, amit ma ismerünk?

Egészen más volt a nagyságrend, mint ma: 120 dolgozó, 25 alkalmazott, mintegy két millió német márka forgalom. Még az én időm előtt a Balluff előbb egy kézművesipari üzem volt, ahol esztergálással és marással készítették az alkatrészeket, nem voltak saját termékek. Aztán az ötvenes évek közepén a vállalat kialakított egy meghatározott irányt.

A nürtingeni Heller cég akkoriban fejlesztett ki egy elektromos vezérlést a szerszámgépeihez. Kapcsolórelékre volt szükségük a gépekhez, amik a gép működése közben jeleket küldtek a vezérlésnek, amivel elindították ill. leállították a folyamatot. Akkoriban még nem voltak ilyen relék, amik egy szerszámgép környezetében működtek, ahol forgács is keletkezett és hűtőfolyadékkal is számolni kellett. A Heller gyártókat keresett, akik ezt megvalósítják. Mi kaptuk meg a megrendelést. Így került kapcsolatba a Balluff az elektrotechnikával. A relé egy szerencsés véletlen volt, mert végül saját hatáskörben fejleszthettük és tervezhettük meg. Egyre több vevő kezdett el érdeklődni a termék iránt. Idővel így növeltük a piacunkat. Egy másik vállalat születésének órája volt ez. Ekkor már volt egy saját termék, amiért a miénk volt a felelősség és ami befolyásolta a további fejlődést. A piacorientáltság kezdete.

Hogyan sikerült a vállalatnak megugrani a szintváltást az első sikertől a jó nevű vállalkozáshoz?

Amikor munkába álltam a vállalatnál, olyan időszakban voltunk, amikor a termékek és az elektronika továbbfejlesztése folyt. A hatvanas évek végén jelentek meg az induktív közelítéskapcsolók. Csak erre felvettünk egy mérnököt. Így az alapoktól kezdve mi is részt vettünk ennek az új technológiának a fejlesztésében. A közelítéskapcsolók képezték a következő évek fő termékprogramjának az alapját. Ehhez kapcsolódott egy fejlesztő részleg és a megfelelő termelés felépítése. Az elektronikus termékeket ugyanis máshogy kell gyártani, mint a mechanikai alkatrészeket. Ezzel új partok felé indultunk.

Aztán gondoskodnunk kellett róla, hogy eladjuk ezeket a termékeket, így szükségessé vált az értékesítés. A vevőkkel való párbeszéd során új ötletek merültek fel, hogy mire van szükség. Így születtek meg az első külföldi kapcsolatok, először Svájcban és Ausztriában. A világméretű vállalkozástól azonban még ekkor is messze voltunk. De a vállalat folyamatosan nőtt, az akkori idők gazdasági hegymeneteivel és lejtőivel együtt.

Ezzel új partok felé indultunk.

Rolf Hermle, Managing Director at Balluff 1978-2010

Időközben négy gyermeke közül kettő a Balluff ügyvezetésének tagja. Mennyire fontos Önnek, hogy a Balluff családi vállalkozás maradjon?

Természetesen megnyugtató kilátást jelentett számomra, hogy a gyerekeim beszálltak a vállalkozásba. Egyáltalán nem olyan egyszerű felsővezetőket találni egy családi vállalkozáshoz, úgy, hogy megfelelő legyen az utánpótlás. Nem csak egy feladatot és funkciót lát el az ember, mindig az egész ember, aki mögötte van, a jellegzetességeivel, a személyiségével, az értékrendjével és a késztetéseivel. Fontos, hogy az utód az ötleteiben és a döntéseinek meghozatalakor a vállalati filozófiát kövesse, amit az elődei határoztak meg. Ennek nem muszáj a családból lennie valakinek – néha egy más nézőpont nagyon ösztönzőleg hat a vállalkozásra. Ez ma megvalósul a tanácsadó testülettel is, akik az ügyvezetésünk edzőtársai. De az alapvető meggyőződés fontos, hol áll ma a vállalat és hova tart. Természetesen nagyon örvendetes számomra, hogy ilyen csodálatosan és problémamentesen sikerült az átmenet.

Amikor nyugállományba vonult, a vállalat éppen túl volt egy gazdasági válságon. Most is nagyon feszült a helyzet – mi az Ön tapasztalata a válságok kezelésével és mit adna útravalóul az utódainak?

Már a kilencvenes évek elején is több mint 30 százalékos bevételvisszaesést kellett elkönyvelnünk. Ilyen időkben a következő igaz: nem lehet kivárni a végét. Reagálni kell rá és változtatni kell a vállalkozásban. Ez a jelenlegi helyzetben is fontos. Egymás elébe kell menni és közösen kell megtalálni a megoldást. Ha valaki elveszti a munkahelyét, akkor jöhetünk a vállalatgazdaságtan legjobb indokaival. Az érintett számára ennek nincs jelentősége. Ő elveszti a munkahelyét. Ezt vezetőként mindig szem előtt kell tartanunk. Ez egy személyes helyzet, amikor az embernek mérlegre kell tennie dolgokat, amivel meg tudja óvni a munkatársat attól, hogy egy feneketlen gödörbe essen. Fontos, hogy az asztalnál tárgyaló felek megértsék a másik álláspontját.

100 Jahre Balluff: Interview mit Rolf Hermle
Rolf Hermle, a vállalat alapítójának unokája 44 évig dolgozott a Balluff cégnél. 2010 óta megérdemelt nyugdíjas éveit élvezi – és legszívesebben a természetben tölti idejét.

A kihívást az fogja jelenteni, hogy a jövőre nézve a megfelelő döntéseket hozzuk. Tehát hogy össze tudjuk hozni azt, amit a vállalat a hátizsákjában cipel, azzal, ami előttünk hever az utcán.

Rolf Hermle, Managing Director at Balluff 1978-2010

A válságtól függetlenül – hogy néz ki a Balluff, mint vállalkozás helyzete és merre tart?

A küszöbön álló változásokhoz a Balluff, mint az érzékelők és az automatizálás specialistája, a legjobb adottságokkal rendelkezik. A kihívást az fogja jelenteni, hogy a jövőre nézve a megfelelő döntéseket hozzuk. Tehát hogy össze tudjuk hozni azt, amit a vállalat a hátizsákjában cipel, azzal, ami előttünk hever az utcán. Ami például nagyon fontos ma, sokkal fontosabb, mint az én időmben, az a szoftverek és az algoritmusok. Tehát azok a dolgok, amiket annak érdekében tudunk bevetni, hogy folyamatokat, technikát és megoldásokat nyújtsunk a vevőinknek, amivel ők előbbre léphetnek. Ehhez megteremteni a megfelelő előfeltételeket, ez a mostani felelős ügyvezetők és a vállalat munkatársainak feladata.

Scroll to Top